Cotta78 | 2010.03.08 12:31 | hasznosság: hasznos (100%)

Anonyma szövegét, melyet füzetekbe rótt borzalmak, testi-lelki megrázkódtatások és éhezések között, először az ötvenes években jelentették meg, sajnos átdolgozva. Sokat gondolkodtam azon, hogy ha mindezt a szörnyűséget nyersen és naturálisan kapom, elviselem-e, mégis hajlok arra, hogy a művészi megformálás, a stiláris szépségre, mitöbb frappánsságra való törekvés inkább visszatetsző egyes helyeken. Kétségtelen, hogy ez egy szépirodalmi igényű napló - és fontos kordokumentum.
A háborút legtöbbször a férfiak szempontjából ismerjük: történelemkönyvekből tanulmányozzuk a hadműveleteket, biflázzuk az évszámokat és a hadvezéreket, regényeket olvasunk a hőstettekről, bajtársiasságról vagy a háború megpróbáltatásairól, de a nők némák maradnak. Anonyma - igaz névtelenül - végre megszólal, és könyörtelenül, hidegen, olykor egészen morbid humorral írja le a magára maradt, főként nők lakta Berlin letarolását, elfoglalását a Vörös Hadsereg által és az orosz katonák megerőszakolás-hullámát, melynek kétmillió német nő esett áldozatul.
Anonyma naplója igazi túlélőnapló, megismerhetjük belőle, hogyan próbálta élve megúszni a bombázásokat, hogyan készített ételt útszéli növényekből, hogyan próbálta a minimálisra csökkenteni a megerőszakolások számát - elárulom, törleszkedéssel. Anonyma ugyanis kicsit tudott oroszul, így intellektuális képességeit könnyen latba vethette, ami nagyon imponált az oroszoknak, így szó szerint keresték a kegyeit. Sikerült is kifognia magas rangú katonákat, akik szexért cserébe ételt hoztak és védelmet jelentettek más erőszakoskodók ellen.
A hangsúlyozott női nézőponton kívül, a napló erénye Berlin hiteles képe közvetlenül a bukás után, szétbombázott házak, lótetemek, amikre az éhező lakosság ráveti magát, a nők sztereotíp kérdése találkozásukkor: "Téged hányszor?", a sok szűz lány megbecstelenítése, a nemi betegségek és nem kívánt terhességek, a lapokból kicsapó szarszag (mert az oroszok szinte mindent latrinának használtak), a borzalom kvintesszenciája - és mindehhez a visszatérő férfiak értetlensége. Ugyanakkor Anonyma nem mentegeti Németországot, mikor rádióban hallja a kivégzett zsidók számát, összeomlik és bűntudat gyötri, úgy érzi, azt kapják, amit megérdemelnek. Az oroszokról sem nyújt egysíkú képet, feljegyzi a becsületes, érzékeny és intellektuális férfiakat is, akik segítséget nyújtanak neki.
Gyötrelmes olvasni ezt a könyvet, de kihagyhatatlan.

Cotta78 9 pontot adott a tételre.